Csonkatorony

A Kossuth Lajos u. és a Veszprémi út kereszteződésénél


A középkori Szt. István király tiszteletére épült templomot 1880-as években elbontották, csak a tornya maradt meg. Amit a templom elbontása után új tetővel láttak el. Az 1861-ben még meglévő templomról Petzek Gyula október 29.én készített rajzot , Csopak Története könyvben megtalálható. Szintén 1861-ben Romel Flóris OSB. Régész szakleírást jegyzett fel a templomról.
„A csopaki kicsi templom hajdan róm, katholikus paróchia Szt. István királynak van szentelve:keletelt szentélye egyenes záradékú,de tornya a szentély keleti oldalához van építva,míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alakalmazva,csúcs íves 4'8'' széles és 7' magas,anyaga vöröskő” (Archeológiai Közlemények X.kötet II.füzet.)1900-körül id. Király Imre emlékezetből lerajzolta a templomot. Tímár József főjegyző 1954-ben írt monográfiájából:” Régi öregek,akik még abba a templomba jártak-mert csak a XIX.század végén bontatta el a káptalan- azt állították,hogy a kórus fából volt és a hajóból falépcsőn lehetett felmenni . A templom mellett volt egy nagyon hosszú,nádtetős épület,több szobával,a régiek szerint ez volt a lelkészlakás ( és iskola St.Gy.). Magát a templomot a Séd árterébe építették. Sokszor el is öntötte a víz,ezért rongálódott meg és bontották el,de a lelkész lakás még 1910-ben meg volt,a veszprémi Káptalan cselédei laktak benne. Később ezt is elbontották.” Egy 1940-körüli jegyzőkönyvben egy idős csopaki mondta,hogy 1880-81-ben bontották el és a pallér neve Gorbacsov volt. (St.Gy.) „A harangtornyot Árpád-korinak vagy késő-középkorinak tartják. Amíg nem lesznek ásatások,nem lehet biztosat tudni. Sajnos már sok talajmunka volt ott,talán már az alapfalakat nem is lehet megtalálni. 1620-ban a veszprémi prédikátor foglalja el a templomot. 1630-ban kezdődik a visszafoglalás a veszprémi (katolikus) egyház részéről.”(Régészeti Topográfia. Veszp.járás.) „Csopakról 1751-ben űzette el Padányi Bíró Márton püspök a protestánsokat és foglalta vissza a templomot. 1775-ben Baki István (protestáns) megveri a csopaki plébánost,ezért törvény elé viszik. 1752-ben ismét erőszakkal kellett visszafoglalni a templomot.” (Phem József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. 1934.)
„1751.április 3-án Csopakon megjelent Dóczy Ferencz Zala vármegye főbírája,magához hívatta nemes Bekényi István prédikátort és közölte vele,hogy három órán belül el kell hagynia a parókiát. A prédikátor és hívei próbáltak ellenállni , a katonák azomban kitoloncolták őket.”(Balassa Benő).A középkori Szt.István templomból való az a 17.sz-i úrvacsorakehely,mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
A templom köveiből épült a káptalan tiszttartójának háza,mely ma a „Dobó Vendéglő”.1961-ig a toronyban voltak azok a harangok,melyek ma az új templom udvarán az erdélyi stílusú haranglábban laknak.1977-1990-ig a helytörténeti gyűjtemény volt a toronyban,ma a malomban található. 1977-ben Csopak 700-éves évfordulójára,Bencze László Kossuth díjas festőművész a vakolatba „szgraffitó” technikával készítette el a „Szabad Csopaki Hegyközség” 1754-es pecsétjének rajzát. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel.
(forrás: Steinhausz György)

 

 

Plul-malom

Kisfaludy u.16.

 

 Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt kettő malom épület volt. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető út alatt három malomépületünk van, ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több mint 700-éves. 1588-ból ismeretes,hogy a csopaki Gellért Illés malomadót fizet a tihanyi várnak. Valószínű tehát, hogy a török időkben is legalább egy malom működött a csopaki malmok közül.
A veszprémi Káptalannak 1082-re datált és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma,1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül,így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát,államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék,helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.
(forrás: Steinhausz György)
 
Vízimalom (Plul malom)

8229 Csopak, Kisfaludy u. 16.
Tel: + 36 30/233-9594
 
Nyitvatartás május 18-tól október 30-ig:
Kedd: 10-12 óra és 15-20 óra
Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap: 10-12 óra és 15-18 óra.
Belépődíj: 300 Ft/fő teljes árú, 200 Ft/fő kedvezményes.
Kedvezmények: diákigazolvánnyal 24 éves korig illetve 65 év felett)

 

 

Szent Miklós templomrom

Kossuth L. u. 41.sz.

 

Az egykori Kövesd község (Balatonkövesdet 1940-ben egyesítették Csopakkal) XIII. századi Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt templomának romja.
Első írásos emlék a templomról 1363-ból való. Valószínű, hogy a „török időkben” vált romossá. Az üres romot „puszta templomnak” is említik. Az 1783-as térképen „Eine alte schon zerfallene Kirche” egy öreg, már elpusztult templom, megjegyzés van. A kövesdi nemesek nagy része az új kálvini vallás mellé álltak és szerették volna megkapni és felépíteni a templomot. 1796-ban kérték a veszprémi Káptalantól, de nem jártak sikerrel. 1800-évek elején a Kövesdi Nemesi Közbirtokosság veszi meg és javítja ki a falakat és nádtetővel látja el. A községi pásztornak lett a pajtája és mellé építették a bika istállót és a pásztorházat. A kanász jövedelme közt szerepelt évente 8q gabona (búza-árpa-rozs), kerthasználat, fedeztetési díj és szoptatási díj. Rómer Flóris OSB. régész 1861-ben már az istállónak- pajtának átalakított épültet látta: K-Ny-i fekvésű , egyhajós, egyenes szentély záródású, D-i oldalon vöröskő keretes bejárattal, s az eredeti falak párkány magasságával. 1964-66 között bontják erre az állapotra vissza a régészek ,lebontva az istállót és a kanászházat is. Valter I. végezte a feltárásokat,de sírokat nem találtak, mint ahogy máshol ahol nagyobb a hely, ott a középkori templomok köré temetkeztek.. Csupán rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő. Országosan jegyzett műemlék.
(forrás: Steinhausz György)

 

 

Angolkisasszonyok nyaralója

Kossuth Lajos u. 16.

 

Az Angolkisasszonyok Apácarendnek volt a nyaralója. Veszprémben iskolát fenntartó tanítóren- det Ranolder János püspök hívja Veszprémbe, zárdát, iskolát és internátust (kollégium) épített számukra. Elemi népiskola, polgári, tanítóképző és felső kereskedelmi oktatása folyt. A tanárnőknek volt a nyaralója Csopakon melyet a XIX.-XX. század fordulóján építettek.
Kápolna is volt benne,így sokan oda jártak misére nyáron,míg 1934-ben meg nem épült a Szent Imre Katolikus Elemi Népiskola,melyben volt iskolakápolna. Az államosításkor a miseruhákat, oltárképet,oltárt,tabernákulumot stb a csopaki templomnak adták. Strandfürdőjük is volt,a mai Külker Vízi sporttelep helyén. Államosítás – 1950- után Megyei Csecsemőotthon ként működött. A kórházban elhagyott csecsemőket hoztak ide. „Gyerekgyár” volt a csúfneve. 1976-tól szellemi fogyatékos gyermekek „Egészségügyi Gyermekotthon”a volt az 1990-es évek elejéig. 2005-től a Balatonfelvidéki Nemzeti park Igazgatósága tulajdonában van. Kossuth L.u.16.
Az épület homlokzatán  a szoborfülkében lévő „Madonna” szobrot (Szűz Mária és a kis Jéjus) az államosításkor levették. Az 1970-es években a balatonarácsi „Róth bácsi” suszter Steinhausz Györgynek mondta,hogy az ő padlásán van a szobor. Az ő halála után nem tudni mi lett a szobor sorsa. 2008-ban övz. Kovács Sándorné (Czili Mária) jelezte, hogy férjének nagybátyja Simon János néhai egyházközségi világi elnök, az épületből a fából készült Madonna szobrot hazavitte , majd halála után unokaöccse birtokában volt, de az Ő halála után a szobor elveszett.
(forrás: Steinhausz György)

 


STRAND

Örkény sétány 1.


Családbarát és Intelligens strand! Mindkét minősítésnek megfelel a Balaton egyik legszebb és legkedveltebb strandja, az új fejlesztésekkel bővülő csopaki strand. A csopaki strandon 530 m-es hosszúságban homokos, biztonságos, fürdésre kijelölt vízfelület fogadja a strandolni vágyókat. A parton 15 000 m2 zöldterület, gyermekek részére jól felszerelt játszóterek, kabinok, hideg-melegvizes zuhanyzók, valamint a sportolni vágyók részére strandröplabda pálya és egyéb sportolási lehetőségek állnak rendelkezésére.
A strand előtti közel 1000 férőhelyes parkoló ingyenes. A strandon belül éttermek, élelmiszerbolt, újságos, óriáscsúszda és több más kiszolgáló egység áll a vendégek rendelkezésére.
A kialakított homokföveny kisgyermekes családoknak ideális.
 
Díjtalan szolgáltatásaink:
- ingyenes parkolási lehetőség
- horgászstég
- animációs programok
- elsősegélynyújtás, vízimentő-szolgálat
- közös öltözők
- hidegvizes szabadtéri zuhanyzók
- WC használat.
 
Strandunk május végétől augusztus végéig fizető strand. Belépőjegyet a pénztári órákban 07.00 - 19.00 -ig kell váltani a rendelkezésre álló 3 pénztárunknál. 16.00 órától kedvezményt biztosítunk. Strandbelépők és szolgáltatások árának kiegyenlítésére bankkártyát és SZÉP kártyát elfogadunk. A strand Balaton Best Card elfogadóhely.
Nyitvatartási idő után szabadstrandként működik!
 
A viharjelzést a meteorológiai szolgálat fényjelzéssel üzemelteti. Nyitvatartási időben hangosbemondón keresztül figyelmeztetik a strandoló vendégeket.

A napi kabin- és szekrényjegyet váltók esetében a pénztárnál 1.000 forint kaució fizetése ellenében adható át a kulcs.


További aktuális információk elérhetőek a Strand weblapján.

 

Az oldal cookie-kat használ. Amennyiben ez nem jelent problémát az Ön számára, folytassa a böngészést.